Adventi gondolatok minden nap

 

 

December 16. Kedd

De íme, megnémulsz, és nem tudsz beszélni addig a napig, amikor ezek megtörténnek, mivel nem hittél szavaimnak, amelyek a maguk idejében beteljesednek.

Zakariás és felesége Sára „mindketten igazak voltak Isten előtt, feddhetetlenül éltek az Úrnak minden parancsa és igazsága szerint.” Zakariás pap is volt, tehát vallását gyakorolta, hitét élte. Amikor a templomban az angyal hírül adta neki fia születését, hite és bizalma megrendült. Nem tudta bizalommal követni az Isten vezetését. Ezért megnémult.

Velünk is előfordulhat, hogy nagyon váratlan módon Isten új dolgot hoz életünkbe. Addig úgy gondoltuk, hogy hitünk, bizalmunk ha nem is 100 százalékos, de azért igyekezettel éltük eddig. Azonban ez az új történés felborít, lehengerel, kibillent bennünket egyensúlyunkból. Meg is ütközhetünk, elkeseredhetünk magunkon: hová lett a hitem, bizalmam ebben a sötétségben?

A Zakariással történtek segíthetnek e nehéz állapotban. Isten nem írta le, amiért nem hitt. Nem szidta le, nem ítélte el, nem vetette el üdvözítő gondolatát. Időt és lehetőséget adott Zakariásnak, hogy feldolgozza a történteket. Időt kapott a gyermek születéséig tartó némaságban, hogy hite érettebb legyen, átformálódhasson és mélyebb Isten ismeretre jusson.

Tekintsünk mi is sötét, zavaros időszakainkra türelemmel, és ne adjuk fel annak keresését Isten hová és mire akar vezetni bennünket! Legyünk kicsit némák, és csendesek, hogy a felismerés megszülethessen bennünk.

 

 

December 15. Hétfő

Hisz te vagy az én reménységem, te vagy, Uram ifjúkorom óta birodalmam. Születésem óta rád támaszkodom, anyám méhétől te vagy az oltalmazóm; szüntelenül rólad szól dicséretem. Szinte csodája lettem sokaknak, mert te erős segítőm vagy.

Uram tudod, hogy sokszor voltam olyan helyzetben, hogy te erős támaszom voltál. Rád mindig számíthatok, hiszen tudom, hogy mellettem vagy, a szívemben őrizlek téged. Ma azokban az emlékekben szeretnék elidőzni, mikor megtapasztaltam segítő jobbodat.

Kérlek; hogy akik nem szólítanak meg téged rendszeresen, nekik is legyél erős támaszuk! Nyisd meg lelküket, hogy vágyjanak, akarjanak kapcsolatban lenni Veled! Érintsd meg a lelküket!

 

 

 

December 14. Advent 3. Vasárnapja

Nem távozott el Júdából a jogar

Jézus családfája az emberi történelem előképe. Isten Fia nem vonakodott attól, hogy beleálljon a történelem viharába és Isten népét az Atya trónja elé vezesse. Egy lett közülünk, képviselve az emberiséget Isten színe előtt.

Isten szeretete sürget minket, hogy megvalljuk hitünket.

„Az Egyház megújulása a hívek tanúságtétele által is történik, hiszen a világban élő keresztények létüknél fogva arra hivatottak, hogy visszhangozzák az Igazság igéjét, melyet az Úr Jézus hagyott ránk.” (XVI. Benedek pápa: Porta fidei ap-i levél 6.p.)

A „hit kapuja” mindenki előtt nyitva áll. Kiknek szeretnék utat mutatni efelé?

 

 

 

December 13. Szombat

Veled van Istened, boldogan örül neked, megújít szeretetével.

Keresztelő János apokaliptikus képet fest a Messiás eljöveteléről, a liturgikus szerkesztés ezt az evangéliumi szöveget mégis az örvendetes vasárnapra, az ún. Gaudete vasárnapra helyezi.

Az Apokalipszis alapvetően nem félelmetes annak, aki a hatalom birtokosában nem a kíméletlen ítészt, hanem az igazságosság és az irgalom együttes képviselőjét látja. Mert Jézusban, az Üdvözítőben egyszerre van jelen a megdicsőülésre szánt jövő biztosítéka és az alázat, a közvetlenség, a jóság elemi, végtelenül egyszerű kifejezése. Aki egykor hatalommal eljön, az már egyszer itt volt. S mint előzetes látogatásban felfedte (apokalipszis) a maga természetét, amely szelíd, békés, türelmes, nagylelkű, érzékeny, gondviselő.

Ez egy pontos képet ad ahhoz is, hogy ki az, akit visszavárunk. Aki nem lesz más, mint amilyennek már megismerhettük. Ha személyes viszonyban állunk vele, közvetlen, testvéri viszonyban, akkor – ha hatalommal érkezik is el újra – Ő alapvetően testvér marad, a Vele való találkozás pedig öröm.

 

 

 

December 12. Péntek

Boldogok, akik téged meglátnak, akik szeretetben hunyták le szemüket, s mi is részesei leszünk az életnek.

Illés próféta az éhező és nélkülöző népnek mutatja meg Isten nagyságát, a megpróbáltatások közepette próbálja megértetni az emberekkel: Isten mindvégig hű marad, és képes a szabadításra.

Jézus pedig eljövendő szenvedései és keresztre feszítése előtt tárja fel isteni dicsőségét tanítványainak, hogy erre emlékezzenek halála után is.

Mind az ószövetségi, mind az újszövetségi részben benne rejlik ugyanaz a motívum: lássuk meg az Istent. Vegyük észre akkor is, sőt akkor a legjobban, amikor emberi ésszel úgy látjuk, mintha meghalt volna. Amikor nem értjük, mi miért történik velünk vagy szeretteinkkel. Amikor egyszerűen csak szürkék, egyhangúak, unalmasak a hétköznapjaink és az emberi kapcsolataink.

Isten akkor is, és mindenben jelen van. De csak rajtunk múlik, hogy észrevesszük-e.

Észrevesszük-e magunkban is, ahogy Reményik Sándor fogalmazta:

Egy istenarc van eltemetve bennem:
Antik szobor, tiszta, nyugodt erő.
Nem nyugszom, amíg nem hívom elő.
S bár világ-szennye rakódott reája,
Nem nyugszom, amíg nem lesz reneszánsza.

 

 

 

December 11. Csütörtök

Akik az Úrban bíznak, új erőre kapnak, szárnyra kelnek, mint a sasok, futnak, és nem lankadnak el, járnak, és nem fáradnak el.

Manapság, minden kereskedelemmel, szolgáltatással foglalkozó cég, még a kicsik is választanak egy jól hangzó jelmondatot reklámként. Pl. „Mert megérdemlem!” „Nekem van stílusom és neked?”.

Amit a mai evangéliumban Jézus mond magáról, mindegyik mondat egy-egy igazi jelmondat. Valódi és hiteles.

A reklám mondatokat módszeresen ismételgetik, hogy belénk szugerálják. Mennyivel érdemesebb Jézus szavait ismételgetni, mert akkor nyugalmat talál lelkünk! Tegyünk így ma!

Jöjjetek hozzám mind, akik fáradtak vagytok és terhet hordoztok, és én felüdítelek titeket.
Vegyétek magatokra igámat, és tanuljatok tőlem, mert én szelíd vagyok és alázatos szívű – és nyugalmat találtok lelketeknek [Jer 6,16].
Mert az én igám édes és az én terhem könnyű.

 

 

December 10. Szerda
 

Keressétek az Urat, amíg megtalálható, hívjátok segítségül, amíg közel van.

Emberek
mindegyike te vagy

annyira várlak
hogy mindenkiben
téged látlak.

Mindenkire
rámosolygok
nem jössz
és eltölt a bánat.

Rájövök
itt voltál mindig
már tisztán látlak.

(Bálint Lea: Boldogságom erdeje kötet nyomán)

Mennyivel könnyebb lenne hinnünk, úgy, hogy a Mennyei Atya személyesen megjelenik, becsönget az ajtónkon és kezet fog velünk! Azonban rejtőzködő és nyilvánvaló egyszerre. A nyitott lelki szem és érző szív segíthet észrevenni Őt.

Ezen a napon próbáld mindenkiben az Urat meglátni és egy mosollyal megajándékozni. Imában kérheted segítségét, hogy ez egyre könnyebben menjen.

Egy kedvenc idézetemmel zárnám az elmélkedést, amit a mosolyok osztása mellett forgathatsz a fejedben ezen a napon.

„Uram, olyan vagyok, mint egy kavics…
Add, hogy olyan legyek, mint a kalács!”

(Tolsztoj: Háború és béke)

 

 

 

December 9. Kedd

Maga az Isten jön, és megszabadít minket.

Ő jön el

Azoké lesz, akik a helyes úton járnak,
Akik Isten és embert keresve, várnak.

Azoké, kik még hűséggel bíznak a jóban,
Kik még megnyitják fülüket az isteni szóra,

Annak szavára, akit várunk és jön,
Akit együtt imádunk Égben és Földön.

Ő jön el, és szabadít meg minket,
ujjongással tölti meg üres szívünket,

Itt van már, jön már, lassan meg érkezik,
Dicsőség és hála, mindörökké. Neki.

 

 

 

December 8. Hétfő

 

(SZŰZ MÁRIA SZEPLŐTELEN FOGANTATÁSA)

 

Ellenségeskedést támasztok közted és az asszony közt.

Irigyelhetnénk Máriát, hiszen bűn nélkül való volt már fogantatásától fogva. Irigyelhetnénk, mert Isten Fiának édesanyja lehetett. Irigyelhetnénk, amiért Isten kiválasztotta őt az emberek milliárdjai közül erre a csodálatos küldetésre.

Irigyelhetnénk, ha nem tudnánk, hogy ez az isteni meghívás micsoda hatalmas feladatot is jelentett számára.

Hiszen elképzelni sem tudjuk, milyen érzés lehetett a méhében hordozni Isten Fiát, hogyan nézett rá születésekor, vagy milyennek látta és hogyan követte Jézust később, az évek során – egészen a megváltás csodájáig.

S mindeközben maga Mária sem tudhatta, hogy őt is kiválasztotta Isten: már édesanyja méhében megkapta a bűntelenség kegyelmét. Ez a számára is rejtett ajándék végigkísérte őt egész életén, hiszen amikor Gábriel angyal a „kegyelemmel teljes” szavakkal szólítja meg, a fiatal lány nem érti pontosan a köszöntést.

Az angyal így magyarázta a két gyermek – János és Jézus – születését: „Istennél semmi sem lehetetlen”. A mai zsoltár ezt részletezi, felidézve a választott nép szabadulását Egyiptomból: „csodás dolgokat művelt”.

Vajon mi észrevesszük-e ezeket a csodákat életünkben? Vagy ha úgy tűnik, előttünk is rejtve vannak ezek, el tudjuk-e mégis hinni, hogy Isten szeretete mindig értünk él és cselekszik?

 

 

 

December 7. Advent 2. Vasárnapja

Így szól az Úr, a te megváltód, Izrael Szentje: „Én vagyok az Úr, a te Istened, aki tanítalak téged, hogy hasznodra váljék, aki vezetlek az úton, amelyen járnod kell.”

Isten tanít, utat mutat, mely megadja a boldogságot. Ez a boldogság kapcsolatban van létünk értelmével, céljával. Mások életének céltudatossága, képességeinek, erényeinek kincsestára hatással van ránk. Ez is mutatja, hogy az emberek nem függetlenek egymástól, hanem hatással vannak generációról generációra.

Ha eddigi életutamra tekintek, kik formáltak engem, és mit kaptam tőlük?

Isten általuk mit tesz hozzá az életem boldogságához?

 

 

 

December 6. Szombat

Minden völgyet betöltenek, minden hegyet és halmot elhordanak; ami görbe, egyenes lesz, a göröngyös pedig sima úttá: és meglátja minden test Isten üdvösségét

„Elhangzott az Úr igéje Jánoshoz, Zakariás fiához, a pusztában. S ő elment a Jordán egész környékére, hirdette a bűnbánat keresztségét a bűnök bocsánatára” – így foglalja össze röviden Lukács evangélista, hogyan lett Keresztelő Jánosból próféta. Elhangzott az Isten üzenete valamilyen módon – nem tudjuk hogyan – de mégis Isten úgy közölte szándékát, hogy János képes volt meghallani, felfogni. Meg tudott bízni Istenélményében. Feltételezhetően volt már előzetes tapasztalata róla.

Tapasztalatunkat Istenről, imaélményünket nem könnyű szavakba önteni, mivel annyira egyedi érzések, benyomások, gondolatok komplexuma. A Szentleckében Pál mégis nagyon egyszerűen le tudja nekünk írni, hogy mit jellemzi az Istennel való imádságos együttlétet: „szeretetetek mindjobban gazdagodjék megismerésben és teljes megértésben”. Az imában Istent megismerjük és megértjük. Ez pedig az iránta való szeretetünket növeli. Az imából és az Isten iránti szeretetből következik hogy „meg tudjátok ítélni, mi a helyes, hogy tiszták és kifogástalanok legyetek Krisztus napjára.”

Keresztelő János megismerte, megértette Istent, belső világát, elképzelését az emberiség jövőjéről, a megváltásról. Küldetését elfogadta. Elkezdte készíteni az embereket „Krisztus napjára”.

Készüljünk mi is imában, bűnbánatban Krisztus napjára, feltöltődve Isten szeretetével. Hordjuk el életünk útjáról a felesleges akadályokat, halmokat, és töltsük be lelkünk völgyeit, hiányait!

 

 

December 5. Péntek

Azon a napon a vakok szemei látni fognak.

Minden lehetséges annak, aki hisz! Életünk eseményei lehetnek szépek, jók, boldogok, felemelőek, de sokszor a nehézségekkel kell megküzdenünk, akár önmagunkat is le kell győznünk. Nem könnyű feladat. A küzdelem egyre közelebb vihet Isten felé. Az én hozzáállásomtól függ, mit látok életem eseményei mögött. Hiszem-e, hogy az Isten meg tudja szentelni a szenvedéseimet is? Oda tudom adni neki a nehézséget, amiben épp vagyok? Észreveszem-e, hogy Isten a tenyerén hordoz?

Ma minden eddiginél inkább kell kérnünk imánkban a világosságot, hogy megismerjük Isten akaratát; a szeretetet, hogy elfogadjuk azt; és a módot arra, hogy beteljesítsük.

Még vak vagyok Uram szereteted és a mennyei dolgok számára.

Nyisd ki szememet, gyógyítsd meg vakságomat! Adj hívő és látó szívet!

 

 

December 4. Csütörtök

Bízzatok az Úrban, mert az Úr a mi kősziklánk mindörökre

Hallgatni Isten szavát az egy dolog. Tudni a jót, más, mint tenni!

Jézus keményen fogalmaz. Csak az megy be Isten országába, aki megteszi Isten akaratát!

Mi Isten országa?

Egy távoli valóság, ahova egyszer majd eljutunk talán?

Vagy egy Istennel való személyes kapcsolat, amely már itt a földön élhető?

Keresem-e erre a válaszokat mindennapi életemben?

Megkérdezem-e magamtól, hogy mi Isten akarata az életemmel?

Megkérdezem-e Istentől mindennap, hogy mit akarsz, Atyám mit tegyek ma és hogyan?

Van-e időm figyelni a válaszokra?

Ha igen honnan veszem az erőt, bölcsességet, hogy az életem tettei a teljes belső szabadságra és belső békére vezessenek?

Hiszem-e, hogy Isten nem hagyott magunkra, hanem ma is küld prófétákat, akik segítenek értelmezni korunk problémáit, kihívásait és általuk vezet?

 

 

 

December 3. Szerda

Itt van az Úr, benne reménykedtünk: vigadjunk és örüljünk!

A földműves amikor elvetette a magot abban reménykedik, hogy esni fog.

A sportoló azt reméli, hogy győzni fog. A betegségben szenvedő a gyógyulásban bízik, a vizsgára készülő reméli, hogy jó tételt kap, az utazó, hogy biztonságban hazaér szeretteihez.

Földi életünk reménye változik, mindig aktuális vágyainkra irányul. Milyen reménytelenek lennénk, ha csak véges dolgokban bizakodnánk! Itt az adventi idő, hogy az örök remény felé irányítsuk figyelmünket, mely ha megszületik bennünk vígság és öröm tölt el minket.

 

 

December 2. Kedd

Az Úr lelke nyugszik rajta

Itt a földön körül vesz minket az Isten jósága, ugyanakkor a sátán gonosz cselvetése is. Nagyon nehéz ma tisztán és világosan látni mi a jó és mi a rossz út. A gonosz útja is szépet és jót ígér nekünk, mégis önző ez az út és a végén boldogtalanság a jutalom. Sokszor nem is értjük miért nem sikerül boldognak lennünk. Amikor az Isten útján járunk akkor kellemes békét és meleget érzünk, mint mikor egy kemencével fűtött kis házikóban a hidegtől védve laza ruhában flangálunk. Amikor ugyan ebben a laza ruhában kilépünk a téli fagyos hidegbe, és nem öltünk magunkra semmit, na olyankor nagyon fázunk és hidegnek érzünk mindent. Nem vettünk fel egy jó meleg irhabundát, amit édesapánk csináltatott nekünk ajándékba. E nélkül fázunk, nem örülünk a tiszta hónak, nem látjuk a csillogó fényességű gyönyörű havas tájat melyben járunk. Ilyenkor ráült testünkre és lelkünkre a csontig ható hideg. Ilyenkor nagyon egyedül érezzük magunkat és védtelenek vagyunk. Ilyen az is mikor nem védjük magunkat a Sátán gonosz és hideg útjától. A Szentlélek ajándékai bölcsesség, jó tanács, értelem, tudás, Isten félelme, erősség ezek mind olyanok, mint az édesapánktól ajándékba kapott jó meleg bunda a hidegben. Ezek a jó úton tartanak bennünket és így lehetünk boldogok.

Ma kérjük imánkban ezeket az ajándékokat magunknak, családunknak, barátainknak és mindazoknak, akiket meg szeretnénk menteni az Isten számára és az ő útjára szeretnénk, hogy rátaláljanak!

 

 

 

December 1. Hétfő

Mert én is hatalom alatt álló ember vagyok, beosztott katonák vannak alattam.

Elgondolkodtató, hogy a hatalom birtoklása vajon milyen módon befolyásolja az emberek viselkedését. A hatalom birtoklása és gyakorlása különböző viselkedésformákat hoz elő az emberekből. Hatalom alatt állónak mondja magát a Százados, milyen különös kifejezés, a hatalomnak ugyanis súlya van. Érdekes paradoxon, hogy a hatalom azt a képességet vagy erőt jelenti, amely alapján valaki akaratát másokra rá tudja testálni, ugyanakkor a hatalom helyes gyakorlása nagyfokú alázatra nevel. William Shakespeare úgy fogalmaz „A nagyság visszaél a hatalmával, midőn azt elszakítja a lelkiismerettől.”

A keresztény ember a hatalom gyakorlásakor nem szakadhat el a lelkiismeretétől, melynek a legfőbb parancsa a szeretet. Szeretet és alázat nélkül a hatalom pusztán erőfölény. Ne feledjük Isten, aki a leghatalmasabb a Fiát adta a „beosztottjaiért”.

Iz 2,1-5; Zs 121; Mt 8,5-11

 

 

 

November 30. Advent 1. Vasárnapja

Hű az Isten, aki elhívott titeket az ő Fiával, Jézus Krisztussal, a mi Urunkkal való közösségre.

Ugye érezted már ezt a csodát: közösségben lenni egymással és közösségben lenni a mi Urunkkal?

Talán vágysz rá, és már meg is fogalmazódott benned a remény arra, hogy részese lehetsz. Egy időben, azonos helyen lévő emberek csoportja még nem közösség. Vajon egy keresztény összejövetel résztvevői már közösséget alkotnak? Hogy közösség alakulhasson ki, rajtad is múlik: hogyan indulsz el, mit viszel és mit osztasz meg magadból. Ne légy türelmetlen, ha még nem az igazi a közösséged. Mert fejlődik, hiszen hű az Isten, aki éltetője és értelme a közösségeteknek.

Ha ápolod a közösségi összetartozás kincsét, akkor átélheted Jézus első követőinek tapasztalatát: „szerettük Istent, és szerettük egymást”.