Adventi gondolatok minden nap

 

December 24. Péntek

A családjaink, közösségeink, népünk fennmaradásának legfontosabb feltétele az, hogy szeretet legyen köztünk, szolidaritás, összetartozás, bizalom. Azok az emberek, közösségek, népek, ahol a szeretet, a szolidaritás, az egymásra figyelés megszűnik, ott nincs tovább. Ezek nélkül az erények, értékek nélkül, a gonosz lélek bennünket egyenként levadász.

A szeretet tartja össze a közösségeinket, élettel, fénnyel, meleggel, lélekkel tölti meg a családjainkat. Aki nem tudja szeretni a munkáját, környezetét, családját, nemzetét, annak számára minden csak fájdalom: rossz neki munkába menni, rossz a feleségéhez bújni, rossz neki a himnuszt énekelni, a testvéreivel nemzeti ünnepet ülni.

 A kialudt mécsest meg kell gyújtani! Nem parancsszóval, nem dühös kiabálással, vagy erőszakkal kell a saját igazam, számomra kedves értékek folyamatos hangoztatásával fellobbantani. Nem, mindez nem célravezető, és így nem fogok életet vinni férjemmel, feleségemmel való kapcsolatomba. Erővel a világot nem lehet jobbá tenni, a népeket nem lehet összepofozni, bombázni egy nagy, békés, vidám családba.

Egy dolgot tehetek, hogy alázatos szeretetemmel, Jézus példájára, jelen vagyok. Az én szeretetem lángja lobogjon, hogy társam a füstölgő mécsét belőlem meggyújthassa. Szabad akarata van neki is, kis szíve, még ha nem is mutatja, fél, bizalmatlan. Tarts ki, higgyél a szeretet végső győzelmében! Társad, ha türelmes vagy, majd lángot kér, s te úgy adj, mint ki kap, végül is, az ő fénye neked is világosságot ad, melyben megláthatod szép arcának vonásait. Társad lángot kér, mert őt is vonzza a tiszta fény, az életet adó meleg, a világosság, mellyel Krisztus azonosította magát.

Akarj szeretni, jó lenni és jönnek majd az emberek, hogy a Krisztusnál talált kincsed széthordják, és te verejték nélkül, úgy adod lángod, hogy attól gazdagabb leszel!

Adná az Isten, hogy ez a nagyon fontos keresztény erény mindannyiunk számára betevő falat legyen!

 

 

 

December 23. Csütörtök

Harmatozzatok, egek a magasból, hulljon igazság a fellegekből!

Istenünk, Te, aki megalkottad a világot, s éltető Ura vagy a természetnek és törvényeinek, csodálattal emlékezünk szent titkodra, megtestesülésed misztériumára! Ha felfognunk nem is lehet, kérünk, segíts megsejtenünk, hogy túllépted az evilági törvényeket, s mindenható voltoddal felülemelkedtél rajtuk! Dicsőség és hála Néked, hogy Benned megtalálhatjuk az igazi Igazat.
Harmatozzatok, egek, felülről!
 

 

December 22. Szerda

Az Úr szava megrendíti a pusztát.

Isten mindent tud alkotni, s mindennek az ellenkezőjét is – megtelíti élettel a terméketlen pusztát, és a külsőleg gazdag embert letöri. Mégis, Istennek a mindenek felett való erő helyett inkább az irgalom az alaptulajdonsága, amiben mindig számíthatunk rá. Mert megadott nekünk mindent, és azt a szabadságot is, hogy azt tegyük a világban, a világgal, magunkkal és másokkal, amit csak akarunk. Ö számít rá, hogy előbb-utóbb mi is megtaláljuk az utat Felé, szeretetéből szeretetet merítünk. Ez nem mindig könnyű persze – napról napra a világ ezernyi hatást adó forgatagában kinek jutna eszébe Isten hűségéről elmélkedni?
De van jobb megoldás is! Nem annyira elmélkedni, hanem átélni – a mindennapok apró eseményeiben és dolgaiban Isten élő szeretetét, irgalmas kezének műveit.

 

December 21. Kedd

Isten a mi Tanítónk és Mennyei Atyánk, vezetni akar az utunkon, segíteni akar nekünk, fogni a kezünk, amikor nehéz. Áldását akarja adni ránk, boldognak szeretne látni minket. Olyannak, "mint a folyóvíz mellé ültetett fa." Talán néha mégsem vagyunk azok? Talán nem figyelünk eléggé rá, nem hallgattunk a szavára? Hiába beszél talán fontos dolgokról, mintha meg sem hallanánk.
Isten azonban türelmes. Bár sok a lemaradásunk, soha nem késő hozzá fordulni. Isten békességet ígér. Nem akarja, hogy elkeseredj, hanem vár Rád is. Csak figyelj oda Rá, hallgasd Őt, fogadd meg a szavát!

 

 

December 20. Hétfő

Talán már sokan beláttuk Isten népével együtt, hogy Ő éltet minket, és valóban tud segíteni. Talán már kértük is sokszor, hogy legyen segítségünkre.
Ő segíteni fog nekünk, és velünk lesz, ezt megígérte a benne hívőknek.
Ha baj van, én mikor fogom azt mondani Teremtőmnek, hogy nem fogok eltávozni tőled?
A mi feladatunk, hogy bízzunk benne, ha nem is rögtön jön a szabadulás. Viszont ne csak azt a fajta áldást, segítséget, szeretetet fogadjuk el, amilyenre éppen gondoltunk.
Senki sem tudja Isten konkrét terveit, de szinte mindenki tudja, hogy Isten jó.
Keresztelő Jánossal és Jézussal bármit megtehettek az akkori emberek.
Megfordítva: Én mit teszek, ha az őszinte, tiszta jóindulatomat nem jól fogadják?
Ezért ma bátran fogadjuk el az Ő különlegesen bölcs szeretetét, bárki által, bárhogy adja.

 

December 19. Advent 4. Vasárnapja

Bárcsak figyeltél volna parancsaimra!

Isten a mi Tanítónk és Mennyei Atyánk, vezetni akar az utunkon, segíteni akar nekünk, fogni a kezünk, amikor nehéz. Áldását akarja adni ránk, boldognak szeretne látni minket. Olyannak, "mint a folyóvíz mellé ültetett fa." Talán néha mégsem vagyunk azok? Talán nem figyelünk eléggé rá, nem hallgattunk a szavára? Hiába beszél talán fontos dolgokról, mintha meg sem hallanánk.
Isten azonban türelmes. Bár sok a lemaradásunk, soha nem késő hozzá fordulni. Isten békességet ígér. Nem akarja, hogy elkeseredj, hanem vár Rád is. Csak figyelj oda Rá, hallgasd Őt, fogadd meg a szavát!

 

 

December 18. Szombat

Életednek óriási ára volt. Isten jobban akarja azt, hogy mi külön és együtt is fejlődjünk, szépek, nagyszerűek legyünk, mind amennyire mi bármikor is akarhatnánk. Isten számára mi fontosabbak vagyunk.

A keresztény ember ereje ebből a világot kibontakoztató, világot továbbfejlesztő Isteni erőből fakad. Az Úr az életadó víz, a forrás, mi magunk vagyunk, mert az élet, az életet adó víz mind-mind általunk fakad. Jézus olyan szépen mondja, én vagyok a szőlőtő, és ti vagytok a szőlővesszők. Igazából az a göcsörtös, ráncos tőke, ami életet ad. És mi, a vesszők, gyümölcsöt termünk, ízletes fürtöket hordunk. Annyira tudom csodálni Istennek az alázatát, ahogy átengedi a gyümölcstermés dicsőségét nekünk. Szelíden, alázatosan hordoz bennünket, a szőlőtő termésének az öröme, büszkesége a miénk lehet, az élet dicsősége az övé. Élet van bennünk, míg alázattal, szeretettel együtt a tőkén vagyunk.

Nagyon fontos, hogy meglegyen bennünk az élő hit. Higgyük azt, hogy a népünket, nemzetünket nem mi akarjuk felemelni, nem mi teremtettük, nem mi haltunk meg érte a kereszten, hanem az élő Isten, és ez reményt, biztonságot ad. Ő nem személyválogató, mindannyian számára kedvesek vagyunk, jászlához meghívja az egyszerű pásztort, de a gazdag napkeleti bölcset is.

Istennek az a célja, hogy mint, minden nép, úgy a mi népünk is erős, egészséges és egységes legyen.

 

 

December 17. Péntek

A mi Urunk egyik legszebb ajándéka a kiengesztelődésre való készség. Döbbenetes, ahogy Jézus hiszi, hogy az öreg Nikodémus ujjá fog születni. Nem mondja, hogy rég megcsontosodott, farizeus képmutató, ilyennek születtél, ilyennek is fogsz meghalni, hogy kutyából nem lesz szalonna. Nem mondja, hogy az alma nem esik messze a fájától. Jézus hisz az emberben, hisz abban, hogy a házasságtörő asszony fölkel, és továbbmegy, és többet nem vétkezik. Jézus hisz abban, hogy az ember talpra tud állni, meg tud térni, és ki tud engesztelődni.

Ő maga is ki tud engesztelődni Saullal, aki üldözi őt és a tanítványait, a későbbi Szent Pállal, aki nemcsak újjászületett, de a Népek Apostola lett. Az őszinte szeretet, a történelem folyamán nagyon sok bűnöst fel tudott emelni a szentjei közé. Ezt a nagyon szép keresztény erényt mindannyiunknak gyakorolni kell. Kiengesztelődés nélkül nincs jövőnk!

Megbocsátás, újrakezdés nélkül népünk nem tud talpra állni. Adná az Isten, hogy egymásnak fel tudnánk kínálni a megbocsátás kegyelmét. II. János Pál Pápa felnőtt keresztényekről írt elmélkedésében felsorolja a felnőtt, keresztény jellemző vonásait, melyek között az egyik legfontosabb tulajdonságként említi a kiengesztelődésre való készséget.

Gyermekek azok, akik örök haragot fogadnak, gyermekek azok, akik saját gyengeségeiket még nem tapasztalták meg, ezért nagyon nehezen tudnak megbocsátani. Nekünk felnőtteknek tudnunk kell, hogy Isten mindannyiunkat egy marék porból teremtett, és esendők, gyengék, kicsik vagyunk.

Életünk folyamatos újjászületés. Jézus Krisztus nem azt mondja, hogy maradjatok tökéletesek, hanem arra bíztat, hogy legyünk tökéletesek, mint az ő mennyei Atyja. Adja az Isten, hogy segíteni tudjunk egymásnak ebben a tökéletesedésben! Adja az Isten, hogy őszinte, tiszta szívvel ki tudjunk engesztelődni, el tudjuk felejteni egymásnak mindazt, ami fájt, és tudjunk közösen holnapot, életet teremteni!

 

 

December 16. Csütörtök

Földi létünk talán egyik legfontosabb célja, hogy ünnepet szervezhessünk magunknak, és egymásnak. Életünk apróbb győzelmeit közösen, együtt meg kell ünnepelnünk. Az ünnepek erősítik hitünket, összetartozásunkat, közösségünket.

Az lenne jó, ha nemcsak családi veszekedésekkel, tüntetésekkel, hanem Isten országát építő ünnepekkel fejeznénk ki a hitünket. Nem elég szembefordulnunk valamivel, hanem valljuk meg azt, hogy mit hiszünk, hova tartozunk! A pozitív értékek melletti elkötelezettség a leghangosabb tiltakozás mindaz ellen, amivel nem értünk egyet, amitől el szeretnénk határolódni. A buta sötétségre a fény legyen a mi válaszunk!

Jézus húsvét hajnalán nem beszélt Heródesről, Kaifásról, ő nem foglalkozik a butaságból fakadt tettekkel. Én sem akarok harcolni a rosszal. Nem hiszek a passzív ellenállásban, mely megbénít, felemészti családjaink, nemzetünk tartalékait. Gyújtsunk fényt, mondjunk igent az életre, a szeretetre!

Rendezzünk örömteli, tiszta nemzeti ünnepeket!

Ezek az ünnepek az élet forrásai lehetnek, szaporodó gyümölcsük életet hozhat. Jó lesz látni, hogy a kis összefogásunkból, hogyan kezd épülni, bontakozni a holnapunk.

 

December 15. Szerda

Sokszor az ember nem bízik a maga erejében, és ezt jól is teszi, hisz végül is mindannyiunkat egy marék porból teremtett az Isten. Kicsik, egyszerűek, és gyöngék vagyunk. Olyan jó dolog tudni azt, hogy Isten velünk van és segít. Bárki közülünk, aki egy fát elültet, mi mást szeretne, mindhogy az a fa nagyra nőjjön, gyümölcsöt teremjen, nagy, erős koronája, gyökere, törzse legyen. Senki nem ültet fát csak azért, hogy satnya, beteg, korhadt fája legyen.

Isten, aki megteremtett bennünket, és a népek nagy családját, azt szeretné, hogy én egyedül, és mindannyian külön-külön, de együtt is, közösségileg, erősek, szépek, nagyok legyünk. Isten nem egy szépségverseny zsűrije, ő nem kiválogat, hanem mindannyiunkat a parányi egysejtű létből a végtelenbe visz. A kudarcok nem torpantják meg, ő melletted mindig újrakezd, bátorít, bíztat. Ha elfáradsz, ölbevesz, ha nagyon gonosz voltál, dorgálva szeret, de nem enged el. Drága vagy neki, meghalt érted a kereszten. Örök szeretettel nevedet tenyerébe írta, s nem hagy el soha. Egészen biztos, hogy Isten nemcsak vágyik valamire, hanem hathatós segítségével mindannyiunkat szeretne megsegíteni, megáldani, hogy nagyra nőjjünk, hogy kibontakozzunk. A bennünk levő jó, szép, szent, igaz az ő dicsőségére, és mindannyiunk örömére, világra jöjjön.

A Szentlélek ott fúj, ahol akar! Alázattal keressünk kérdéseinkre válaszokat. Egyedül Isten irgalma végtelen, minden más véges, s véges gondjainknak végére juthatunk. Biztos, hogy van megoldás, az Isteni kegyelemre mindannyian számíthatunk.

 

 

December 14. Kedd

Jöjjetek én hozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és megterheltetek, és én megnyugtatlak titeket.” (Mt. 11,28.) 

A Napkeleti Bölcsek nem találják a Jézushoz vezető utat. Bekopognak Heródes palotájába, és Heródes hívatja a főpapjait, akik útba is igazítják őket: …Betlehem belőled származik a megváltó - mondják. Heródes udvari papjai tanácsára, vezetésével a Napkeleti Bölcsek célba érnek, átölelik a világ Urát. Döbbenetes, Heródes és főpapjai tudják az igét, az utat, az életet és még sincs nevük az élet könyvébe beírva.

A kereszténység lényege, nem az, hogy tudom: van Isten. Nem a tudás üdvözít bennünket. Heródes tudta, épp ezért leöleti a kisdedeket, a tudás neki bűnforrása lesz. A kereszténység lényege az élő Istennel való személyes találkozás. Kitárom a szívemet, majd felkelek és elindulok. Merre? Akarni kell, kérni, és az, ki a lábamat teremtette belép az életembe, az, ki kezeimet megálmodta, letörli a verejtéket, és gyöngéden átölel, és az ki nyelvemet adta, nevemen szólít szeretettel, becézni kezd engem, a tékozló fiút.

Gyertek hozzám mindnyájan, akik elfáradtatok. Nem azt mondja Jézus, hogy higgyetek bennem, hanem azt mondja, hogy gyertek hozzám. Ez a Szentírás rész mindannyiunknak szól.

A Karácsony mindannyiunk számára ünnep lehet. Nem egy múltbeli eseményt ünneplünk, hanem az örök életet, az örök Istennel való találkozást. Mindnyájan lehetünk pásztorok, napkeleti bölcsek, és a te otthonod, Betlehemi barlang lesz, benne az Élettel, ha kitárod szívedet Krisztus felé.

Ugyanez igaz az emberszeretetre is. A tudás önmagában nem üdvözít. Nem elég csak tudni, hogy van családunk, hazánk. Cselekvő szeretettel akarnunk kell a holnapot, áldozatot kell vállalnunk, útra kell kelnünk, fáradságot, nehézséget vállalva, a magunk csokrát el kell vinnünk szeretteinknek.

 

 

December 13. Hétfő

A történelem minden sikeres változása, az anyagiakkal való kapcsolatunk átgondolásából fakadt. Nemcsak a Keresztény világnézet nagyjai, hanem Buddha, Konfucius, Lao-ce, Mohamed, mindannyian az anyagi világtól való viszonyuk rendezésével kezdték. Jézus Krisztus világosan megmondja, hogy ne gyűjtsünk e földön kincseket, olyanokat, melyet a rozsda szétmar, s a moly megemészt. Európa védőszentje, Szent Benedek, mindent ott hagyott és a hegyekbe vonult. Szent Ferenc a Szegénység Úrnőjének szolgája lett. A reformátorok puritán visszafogottságának sokat köszönhetnek a protestáns államok.

Anyagi visszafogottság: ha két számmal nagyobb cipőt veszünk, lábunkat a lábbeli leeszi, nem fogunk jobban haladni, boldogabbak lenni. Ha két számmal nagyobb vacsorát fogyasztunk, mint mire szükségünk van, betegek leszünk. De otthonaink kialakításakor, megvásárolt anyagi javaink halmozásával is túlléphetjük a határokat. Sok családot a szükség emészt, de nagyon sok család széthull a betegesen nagy ház, nyaraló, vagy más anyagi javak megteremtésének erőfeszítésekor, s azok fenntartása a te mókus-kereked.

Az emberiség az elmúlt években hihetetlen értékeket fektetett üresen álló ingatlanokba, fel nem használható anyagi javakba. Ezek az értékek nem hoznak gyümölcsöket, nem szülnek holnapot. Lehúznak, szárnyalásunkat beteges torzsalkodásba süllyesztik. Szép, tiszta lelkünket kicsinyes kapzsisággal, önzőséggel fertőzik. Ezen anyagi javak fenntartása, üzemeltetése sokszor erőnket meghaladó küzdelemre késztet, melyben könnyen egymást is letapossunk. Ha egy betörőt látunk, aki megrövidít, rendőrért kiáltunk. A gonosz lélek indítására, az életerőnk nagyon sokszor fölöslegesen, értelmetlenül elfolyik, olyan célokért, melyek maradandó boldogságot nem adnak, és mi még bután, büszkék is vagyunk „megvalósításainkra”. 

Természetes egyszerűség, bölcs visszafogottság mellett, óriási erők szabadulnának fel egy jobb világ teremtéséhez. Nem véletlenül költözött az Isten karácsony éjjelén egy egyszerű barlangba. Ő tudatosan döntött az egyszerű, természetes élet mellett. Nekem is, neked is döntened kell, döntésedben vezessen a lelkiismereted, a teremtett világ iránti őszinte tisztelet, szeretet, vágy az örök boldogság után!

 

 

December 12. Advent 3. Vasárnapja

Milyen értékek mozgatnak engemet?

Isten angyala szól Józsefnek: ne félj, vedd az anyát, és gyermekét, menekülj vele Egyiptomba. Szent Józsefnek döntenie kell, választania kell, egyik felől ott van Nazaret, a barátok, ismerősök, másfelől az élet, a Kisjézus, a család. Józsefnek van ereje az élet, a család mellett dönteni, és útra kelni. Háta mögött hagyja a házat, a klienseket, a vállalkozást, mindent, mert számára mindennél fontosabb az élet, a család.

Egy szép gyűrű eszköz, mely által kifejezheted kedvesed iránti szereteted, az autó, elvisz azokhoz, kiket szeretsz, a ház otthont ad neked és tieidnek. Igazából minden csak eszköz, a cél te vagy, és azok, akikkel megosztod az életed. Az ember lelke halhatatlan, Isten szeretete, bölcsessége, teremtő ereje végtelen, s e végtelen távlatot bebarangolni határtalan idő. Ha alázatos vagy és kíváncsi, lassan világunk és annak alkotója, felfedi titkait. Lépésről-lépésre megismered, előre csak csodálni fogod, majd szeretni kezded Isten alkotásait, s általuk eljutsz ahhoz, kinek vonásai felsejlenek az arcodon.

Ha őszintén keresel, megvilágosodsz, és akkor magától hullanak le a szárnyalásodat a porba visszafogó lim-lomok, az anyagi dolgok, mindaz, mi eszköz, de cél nem lehet soha. Isten nem elveszi az üveggyöngyödet, boldog ölelésben magad veszíted el, mint szerelmes a ruháját, kinek minden ruhadarab a boldog nászban fölösleges dolog.

Szent József mindannyiunknak példaképe lehet. Gondolkozzál el! Vajon számodra mi a legfontosabb, miért szoktál áldozatot hozni? A munkád, hivatásod? Családod, társad ki megosztotta veled az életét? Érték neked a nemzet, a haza? Értékeid koncentrikus belső köreiben ki van, mi van? Családodért, szeretteidért mindent fel tudnál áldozni?

 

 

December 11. Szombat

A Jó Isten, ha akarná egyetlen éjszaka, egyetlen nap alatt le tudná vadászni az erdőből az összes farkast, az összes vadállatot, hogy az őzikéknek békés, nyugodt életük legyen. De talán ekkor az őzikék elsatnyulnának, elpuhulnának, és lassan leállna törzsfejlődésük, megszakadna az ő fajuk.

A nehézségek, a gondok, a létért való küzdelem erősíti az embert. Annak a gyermeknek, aki a búra alatt nő fel, akinek nem kell szellemi, fizikai nehézségekkel megküzdenie, annak nem fog kialakulni se a fizikai, se a szellemi tűrőképessége, erőnléte. Nem fog kialakulni az immunrendszere. A nehézségek Isten ajándékai, melyekkel nap, mint nap megküzdve bontogatjuk szárnyainkat. A diák, leckéje fölé görnyedve, akárcsak a sportoló, a maga súlyzója alatt erőlködik, felnő, erősödik, hogy lassan bajnok legyen.

Furcsa lenne az a futballista, aki meccs közben leülne, és elkezdene sírdogálni, hogy elrúgták tőle a labdát. Nevetséges lenne, ha sírva kérné, hogy adják vissza neki a futballt, mert ő is gólt akarna rúgni. A létért küzdeni kell! Minden egyes gólért a csapatnak is, de minden játékosnak külön-külön is, meg kell küzdeni. Az eredményes játék verejtékből, erőfeszítésből, összefogásból, küzdelemből születik.

Isten a maga végtelen irgalmasságával úgy látta jónak, hogy az ember önmagát, környezetét, vajúdó erőfeszítéssel tudja csak világra hozni. Nem kell félni a munkától, az erőfeszítéstől. Vegyük vállunkra a keresztünket, és úgy kövessük a megfeszített Krisztust. A lét kibontakozása a munka, a küzdelem maga.

Legyen áldott az ő szent fölsége, és kérjük, hogy adjon erőt a mindennapi keresztjeink hordozásához, a nehézségek vállalásához, a verejtékhez, mindahhoz, ami szükséges önmagunk, nemzetünk és szép világunk továbbteremtéséhez.

 

 

December 10. Péntek

Jó dolog jónak lenni, nem azért, mert megköszönik, hanem egyszerűen jó jónak lenni. A kút, melynek vizét merik folyamatosan, újratelik, él, életet ad, adja a vizét. Az a kút, melynek nem merik vizét, lassan kiszárad. Akkor van vize, ha ad. Ha önmagunkat nem tudjuk szeretettel adni, meghalunk. A kút vizét minél gyakrabban merik, annál többször feltelik, a hajszálereken szivárogva a víz feltölti a kutat. Amikor nem merik a vizet, akkor pangani kezd a kútban az élet, a hajszálerek betömődnek, beomlanak, lassan már nem fog a víz vándorolni a mélyebb pont felé a föld alatt. Az évek alatt a nap heve lassan kiszárítja a kútban levő vizet. Ahonnan elköltözik az ember, ott meghal a kút, mert nem adhatja önmagát.

Nem kell félnünk, ha adunk. Nem kell félnünk attól, hogy szeretünk, hogy jók vagyunk, hogy áldozatokat hozunk egymásért. Mink van, mit nem kaptunk? Isten áldását oda árassza, ahonnan az tovább is csörgedezik. Az ember nem arra született, hogy gyűjtőmedence legyen, és önmagáért éljen, hanem, hogy Isten áldása, kegyelme, jósága rajta keresztül áradva, folyjon tovább. Szeress, és add magad, nagylelkűségeddel úgy sem tudod felülmúlni az Urat!

Arra születtünk, hogy mi is ajándékokká váljunk, ajándékot osszunk. Minden, amid van, vagy a szereteted hordozója, s akkor szárnyaddá válik, az égbe röpít. Vagy meddő súly, bőrönd, amit hurcolsz, s önzéseddel, minden lépésedet keservessé teszed, fáradtan ezért lihegsz. Amit szeretetből odaajándékozol gyermekednek, társadnak, nemzetednek, az örökre a tied marad

 

 

December 9. Csütörtök

A sötétség nem más, mint a fény hiánya. A sötétet nem lehet feldarabolni, kilapátolni, összetörni, egyszerűen csak fényt kell gyújtani. Ahol megjelenik az áldott fény, ott eltűnik a sötét. A bűn nem más, mint a szeretet hiánya, a bizalom, a jóság hiánya. Az emberek kezét nem visszafogni kell a rossztól, hanem meg kell éreztetni velük, hogy milyen édes és gyönyörűséges a szeretet útján járni. Így maguktól megtapasztalják, hogy igazából a bűnös ember rab, és a bűnbánat nem más, mint felszabadulás. A szabad ember azt teszi, amit szeretne, amire vágyik, amit Isten elvár tőle. Ő igazából szabadságában örömét leli. A bűnös ember ki van szolgáltatva a pillanatnyi vágyainak, hangulatának, kedélyének.

Adná az Isten, hogy világosság gyúljon a szívünkben, tisztán lássuk és megértsük, hogy a kapzsiság, hiúság, és mindez mennyire múlandó, mennyire semmi, mennyire nem tudja boldoggá tenni az embert. Az elképzelt jó unalmas, szürke, hétköznapi. Az elképzelt rossz izgalmas, csábító, vonzó, de a megélt rossz az embert kilúgozza, kiüresíti, fájdalommal, sötétséggel tölti el. A megélt jó az embert fölemeli, tisztává, boldoggá, örömtelivé teszi. Miért vergődnénk ócska kukacok után kapkodó halakként a gonosz horgain.

Adná az Isten, hogy mindannyiunk szívében megszülessen a vágy, tiszta, igaz, őszinte világ után!

 

 

December 8. Szerda

Keressétek az Urat, amíg megtalálható, hívjátok segítségül, amíg közel van!

Izajás 40, 1-11. szakaszban a próféta meghívásáról olvashatunk. Egy prófétának vállalnia kell az alázatot, a szerénységet, amikor hivatását teljesíti. Nézzétek, mit mond neki Isten: "Magas hegyre menj föl, te, aki jó hírt viszel ... emeld föl erősen hangodat..." Az embereknek sokszor kiáltaniuk kell, hogy mondandójuk eljusson a címzetthez. Ki kell állniuk egyfajta magaslatra, hogy meghallják és lássák őt, máskülönben hangjuk elveszne a tömegben. 
Isten nem kiált, nem harsog, nem bírál – a csenden keresztül magához ölel minket. Észre sem vesszük, mégis ott van – meghagyva szabadságunkat. S amikor végre segít ráébredni bűnös mivoltunkra, lehajló jóságával fogad vissza minket gyermekeivé. 
Istenünk megmutatta a legnagyobb alázatot: a gyarló ember testét öltötte magára. Azért vállalta a sok megaláztatást, hogy eltévedt báránykáit újra összegyűjtse, s keresztjével beemelje mennyei országába őket. 

 

December 7. Kedd

Maga az Isten jön, és megszabadít minket!

Nézzünk magunkba, és nézzünk körül a világban!
Ha én vagyok a tömeg, észreveszem-e, hogy valaki olyan közeledik, akinek nagy szüksége van arra, hogy Jézushoz menjen, észre veszem-e, hogy csoda történt?
Ha én vagyok a farizeus, nyitott vagyok-e Jézus szavára? Nyitott vagyok-e mások örömére?
Ha én vagyok a bénát segítő emberek egyike, fölmegyek-e érte a tetőre, mert neki fontos a gyógyulás?
Ha én vagyok a béna, türelemmel viselem-e a megpróbáltatásokat? Elfogadom-e a segítséget? Értékelem-e hogy fölmennek értem a tetőre is? Elhiszem-e, hogy az én nehézségem erőt adhat valakinek? Bízom-e Jézus gyógyító erejében? Hála ébred-e a szívemben a gyógyulásért?
Isten dicsőségére futok-e haza egészséges lábaimon?

 

December 6. Hétfő

„Ne aggódjatok az életetekért..Ti keressétek először az Isten országát és annak igazságát és mindent megkaptok hozzá. (Mt. 6,25.)

A mai világ egyik legnagyobb gondja, hogy talán nem hiszünk az Isteni gondviselésben. Logikus, hogyha nem az Isten szeretetétől várom életem ajándékait, akkor én kell, hogy magamnak kiharcoljam, kiügyeskedjem azokat az értékeket, mindennapi javakat, amikre szükségem van. A hívő ember számára az Isteni gondviselés egy garancia: elég a mának a maga baja, a holnapi nappal nem kell, hogy törődjek, mert az Isten jósága gondomat viseli. Ha nem hiszek, akkor magam kell a magam számára, a holnapra, a holnaputánra, és a mindennapokra garanciát biztosítanom. Ilyenkor jön az emberi önzés, kapzsiság, a harácsolás, a gyűjtés vágya, és itt nincs megállás, sosincs „elég”.

Krisztus ingyen jött közénk, őt nem kiérdemeltük, vagy megszereztük, hanem ő önként, szeretetből jött közénk, adta magát nekünk. Életem igazi értékei, Isten ajándékai. Minden, amim van, ajándék. Egészségem, barátaim, hivatásom, világnézetem, mind–mind ajándék, amit csak köszönni tudok a mindenhatónak. Bonthatok vitorlát szél nélkül, de nem repülhetek. A verejtékesen gyöngyöző aranyásó, térdre borulva hálát ad az aranyrögért, melyet lelt, pedig a munka az övé volt, de tudja: az érték ajándék, az az Istené.

Az anyagiakkal való viszonyunk rendezéséhez az első lépés talán az lenne, ha élő hittel, hosszan elmélkednénk Jézus sok-sok szép biztató beszédén: Nézzétek az ég madarait, és a mezők virágait, nem vetnek, nem aratnak, Mennyei Atyám táplálja őket. Szeretettel azt mondja nekünk: mit aggodalmaskodtok, hisz egyetlen könyökkel sem tudjátok meghosszabbítani az életeteket, sőt egyetlen hajszálatokat sem tudjátok fehérré vagy feketévé tenni. Keressétek ti Isten országát, és mindent megkaptok ráadásként.

Sebeinkre, a gondviselésbe vetett hit gyógyír lehet.

 

 

December 5. Advent 2. Vasárnapja

Mikor a tömegeket látta Jézus, megesett rajtuk a szíve, mert elgyötörtek voltak és levertek, olyanok, mint a pásztor nélküli juhok.

"Menjetek inkább Izrael házának elveszett juhaihoz!" – küldi Jézus barátait, tanítványait. Majd ezt mondja: "Gyógyítsatok betegeket, támasszatok föl halottakat, tisztítsatok meg leprásokat, űzzetek ki ördögöket!" Vagyis válaszoljatok a hozzátok fordulók kéréseire, ínségeire. De miért is? "Elközelgett a mennyek országa!"
A tettek és gyógyítások valós szükségletekre adott olyan válaszok, melyek jelek is egyben. A teremtő és irgalmasan szerető Isten erejének és evilágban való jelenlétének jelei. A jelek, csak jelek – iránymutatók mint a Kresz táblák. Nincsenek egymás mögé szorosan letéve, betöltve az út szélét. Itt-ott vannak, ahol éppen megkívánja a helyzet. A mai ember életébe is tesz Isten jeleket és mi magunk is megjeleníthetjük Isten létezését, jelzőtáblákat téve egy másik ember életébe.
A mai nap keressem Isten jelzőtábláit a saját életemben és merjem elvállalni, ha Isten megtesz útjainak karbantartójává!

 


December 4. Szombat

Jézus Krisztus üres kézzel jött közénk Karácsony estéjén. Nem hozott ajándékokat, nem osztott semmiféle mennyei szuvenírt. Ő, önmaga akart lenni az áldás, az ajándék, Isten szeretetének csodás megnyilvánulása. Reformjához nem hozott égi kincseket. Kérdéseinkre a válasz bennünk feszül. Isten mindannyiunkat a saját képére, hasonlatosságára teremtette. Mi is üres kézzel jöttünk erre a földre, azzal a hivatással, hogy áldás, ajándék, simogatás legyünk, válasz a fojtogató kérdésekre, út, mely tovább vezet.

Nemcsak kívülről kell a megoldást várni, útszélére sodródott koldusokként. Ne kezünket nyújtsuk alamizsna után a nagyvilág felé, hanem egymásban bízó lélekkel terveket szőjjünk, anyagi forrásainkat bölcsen felhasználva, Istenben bízó lélekkel teremtsünk magunknak otthont szülőföldünkön. Az igazi megoldás Te vagy, mi vagyunk!

Ajándék. Olyan jó dolog ajándékot kapni, és olyan fontos, hogy mi magunk is ajándékká váljunk. Sokféle ajándék van, minden szülő a gyermekének a lét ajándékát adja. Jó lenne, ha közösen gyermekeinknek meg tudnánk adni egy nyugodt, békés Magyarország ajándékát. A süllyedő Titanicon hiába fényesítették a kanalakat, a kilincseket, a hajót kellett volna megmenteni. Most nemzetünk hajóját, népünk közösségét kellene megerősíteni. Önmagunk számára áldássá válva lehetünk világunk áldásává, hogy más népekkel együtt egy új világot álmodjunk. Hiábavaló a kis egyéni megtakarításunk, a személyes győzelem, ha a közös nagy csatánkat elbukjuk, a közös otthonunk darabokra törik. Merjünk értékes vetőmagot szórni a holnapba!

 

December 3. Péntek

Bízzatok az Úrban, mert az Úr a mi kősziklánk mindörökre

"Nem szavaink vagy érzéseink tesznek azzá, akik vagyunk, hanem tetteink vagy azok hiánya." – írja Jane Austen. Gyakran mondjuk magunkról, igen én szeretlek téged, támogatlak mindenben, vallásos vagyok, hiszek stb. Vajon érzéseink kifejeződésre jutnak-e tetteinkben? Az evangéliumban az ember nemcsak azért "balga" - ahogyan Máté evangélista írja –, mert házát homokra építette, hanem főként azért, mert hallotta ugyan, hogyan kell cselekedni, azt mégsem váltotta tettekre. A magukat vallásosnak tartó embereknek megvan az a hatalmas ajándéka, hogy "meghallotta" Isten szavát, tehát tudja, miként kell cselekedni. Ez azonban nem elég, tettekre kell váltani a tanítást. Cselekedeteink által válik valósággá, élővé Isten szava, melynek mi emberek közvetítői vagyunk.

 

 

December 2. Csütörtök

Itt van az Úr, benne reménykedtünk: vigadjunk és örüljünk!

Bizonyára mindenkinek vannak nehézségei, kisebb- nagyobb gondjai, aggodalmai, félelmei. Ezek természetesen a hívő embereket sem kerülik el, így engem sem.
Mit tehetek ezekben a helyzetekben?
Engedem-e,
– hogy a félelem, aggodalom, idegesség megtöltse a szívemet, feleméssze a gondolataimat?
– hogy a sátán baljós gondolatok sugallatával elrabolja a reményemet, s a félelem rabjává tegyen?
– hogy a sötétség fellege eltakarja előlem Isten szeretetének és kegyelmének ígéreteit?
 
Inkább tudatosítom magamban, hogy a mindenkori reményem alapja a világmindenséget, s benne engem személyesen átölelő emberarcú Isten. Kizárólag csak tőle kaphatom meg azt, amit önmagamtól nem érhetek el.
Jézus, akit az Isten felé vezető úton útitársul kaptam, felajánlja a megváltást, reményt ad nekem. Mellette nincs okom a napi gondjaim miatti aggodalomra, Ő jelenti a biztonságomat. Amikor benne bízom, az Atya szeretetében pihenek meg, és az Ő megváltó kegyelmét hirdetem.
Ezért nyitott szívvel feléje irányítom gondolataimat, hogy személyes közösségben maradhassunk. Viharok erősödésének idején még inkább a szeretetére összpontosítok, Ő pedig bátorít, megerősít, megmutatja hatalmát. Tudom, hogy jól ismeri szükségleteimet, nem akarja, hogy félelemmel nézzek nehézségeim elé, s a hitem válságba kerüljön. Gyakran megtörténik, hogy mielőtt még kérném a segítségét, magához ölel, békességgel és nyugalommal tölt fel, amiből megérzem szerető gondoskodását.
Ezért a szememet folytonosan rajta tartva, kezét fogva bízom benne, s mindig meglátom a nehézségeimen átvezető egyenes és tiszta utat, amiből megtapasztalom hűségét.
Így a remény számomra nem csupán illúzió, hanem az Úrral való állandó, élő kapcsolatom gyümölcse, ami minden körülmények között biztonságot ad. Többször felfedeztem, hogy a környezetemben élők is megpillantják ezáltal a reménység csillagát.
Te neked mit jelent a remény?

 

 

December 1. Szerda

A hit hallásból ered, a hallás pedig Krisztus igéjéből.

Néha úgy érzem, nincs is hitem. Ilyenkor talán félek valamitől, belekeseredek az életembe, nem imádkozom és nem hallom meg, a Te Szavadat, Istenem. Miért nem szilárd az ember hite, miért nem hallom a hangodat Uram, miért futok el ha a Te Szavadat hirdetik?
Én hinni akarok Uram, hinni a szívemmel, az eszemmel, a tetteimmel, egész személyiségemmel!
Istenem, tudom, hogy a hit kegyelem, kérlek, add meg nekem ezt a kegyelmet! És add, hogy én minél inkább kicsinek érzem magam, hitem annál inkább növekedjék!

 

 

November 30. Kedd

„Az irgalmas szeretet bűnöket töröl el”

 Sok bűn történt az elmúlt évezredben, erőszak, önzőség, kapzsiság. Ezek a közösségileg elkövetett bűnök beszennyeztek minket is. Közös jócselekedetek által megtisztulhatunk!

Olyan szép lenne, ha  népünk - nemzetünk, tudatosan és közösségileg próbálna a szeretet útjára lépni. Együttgondolkozva felkészülnénk  Karácsony ünnepére, arra, hogy a szeretet megszülethessen közénk.

A fizikai személyt az irgalmas szeretet meg tudja tisztítani, szentté tudja tenni, fel tudja emelni, hogyha népünk, nemzetünk közösségileg az irgalmas felebaráti szeretet útjára lép, akkor mindannyian megtisztulhatunk az önzés, a hazugság, a korrupció bűnétől, mely sajnos, sokakat megtévesztett. Ne vérben, könnyben, szenvedésben, hanem szeretetbe mossuk magunkat tisztára!

Milyen szép lenne, ha minden faluban, városban, az előttünk álló évben, az emberek tudatosan megszerveznék a lelki, anyagi újjászületés napját: „Reménnyel Jövőt Mindenkinek”.

Szép lenne, ha erre a napra a közösség papjai, lelkészei, művészei, lelki vezetői programot állítanának össze, hogy lelkünket felemeljük az Istenhez. Megfürdetnénk azt, népünk nagyjainak művészi alkotásaiban, a szent, szép, igaz és jó értékekben. Felújítanánk szívünkben az Isten- és emberszeretetet, az értékek, erények iránti elkötelezettséget.

Ajándékozzuk meg magunkat egy szép nappal, amikor megújulhatunk hitben, reményben, szeretetben, népünk iránti elkötelezettségben, nemzeti-vallási identitásunkban, hogy így  békésen egyesülhessen a mi nemzetünk

 

November 29. Hétfő

Csodálatos! Isten nagyon ragaszkodik hozzánk, meghal értünk a kereszten, életével megmutatta Krisztus, hogy mi az igazi szeretet. Szívünkbe lopta a szeretet lángját, hogy a világunk el tudjon indulni, lassan, tipegve - topogva az őszinte szeretet, a testvériség útján.

Vezet, azt akarja, hogy az emberiség ne fenekedjen meg a bűnben, a gyűlölködésben, a háborúk pusztító csapásaiban. Mint kotló a csibéit, maga köré gyűjt, és vezet önmagunk, és világunk felfedezésében, a teremtés továbbálmodásában. A jóság és szeretet országának felépítésében, melynek megvalósulásáért imádkozunk kétezer éve a Miatyánkban, az “Úr imájában”.

Hiszem, hogy az emberiség nem ért el a repülését lefogó falakig, utunk szakadékok mellett vezet, de még óriási távlatok vannak előttünk. Ismeretlen, felfedezetlen világok, melyek felfedezésére, meghódítására én is, de te is hivatott vagy. Az ötmilliárd év, melyen keresztül ideért az élet, feljogosít, hogy higgyünk a végtelenben, mely előttünk van, melyet még elképzelni sem tudunk, de ha alázatosan, Istenre, és a teremtett világra figyelünk, lépésről-lépésre kibomlik, s a miénk lehet.

Sajnos jönnek erőszakos diktátorok, és kétségbeesett pesszimisták, szélsőséges nyughatatlan emberek, lesznek társadalmi rengések, de ne zavarjanak, mert életed, életünk biztos kezekben van. Isten, ki szeret, s kinek gyermeke vagy, vezet, veled van. Ő tarisznyált fel jósággal, születésed előtt elrejtette a földbe a vasércet, a rezet, az olajat, mert tudta, hogy te vágyni fogsz repülni, tengereken átkelni. Ő adott bölcs szervező erőt, hogy álmodat álmodva alászállj a földbe kincseidért, és kitartó munkával felszínre hozd, s megszüld vágyadat, mely tovarepít.

Hiszem, hogy nem jutottunk a tarisznya aljára, még sok csoda vár reánk, mit felfedezve otthonosabbá tehetjük életünk. Minden kérdésre van válasz, és minden vágy beteljesedik, mert Atyánk, ki szomjat oltott testedbe, vizet is adott bőségesen.

 

 

November 28. Advent 1. vasárnapja   

“Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” (Jn. 3,16.)

A mennyei Atya nemcsak a Fiát adta ajándékba, hanem a fákat, a virágokat, a növényeket, az állatokat, az embertársainkat is. Mind-mind Isten ajándéka. Jó úgy nézni körülöttünk lévő dolgokra, lényekre, mint Isten szerelmes leveleire, jóságos teremtőnk irántad, irántam való tiszteletére, szeretetének kisebb-nagyobb, játékos, vagy nagyon is komoly megnyilvánulásaira.

Mennyi szépség, csodás ízek, tündöklő színek, kecses formák, dallamok: mind-mind Isten irántunk való szeretetéről beszél. Az embertársad, ki melletted van a bajban, a kedves ki megfogja kezed, s magához ölel, mind-mind ajándék, áldás, kegyelem.

Arra is kell gondolnunk, hogy nemcsak a világ, a kék ibolya ajándék számunkra, hanem én magam is, Isten ajándéka vagyok, te is, az kell, hogy legyél. Igen, úgy szerette Isten ezt a világot, hogy nemcsak saját Fiát, de tégedet, és engem is megteremtett, hogy ajándékba adjon az embertársainknak, e nagycsaládnak, szép világunknak. Ennél szebb hivatás, küldetés nincs is a Földön, áldások között áldásává válni mindenkinek! Isten áldó simogatása lenni.

Jézus, “mindennapi kenyere,” ahogy ő maga mondta, az igazi arca, - a mennyei Atyának ajándékának lenni -, akaratát teljesíteni. Isten bennünket a saját képére, hasonlatosságára teremtett, mi is mindannyian Isten ajándékai kell, hogy legyünk ezen a Földön. Áldás, ajándék, jó szó, lágy simogatás, foszló belű kenyér testvéreink számára.

Ne félj, merd vállalni hivatásodat, boldog leszel!