Az erősség ajándéka

 

"Te vagy erősségem, rád tekintek, Uram, te vagy Istenem,menedékem!" (Zsolt 59,10)

Az erősség az az ajándék,amely által szembeszállunk az ellenségeinkkel. Amikor a Biblia Isten erősségéről beszél,akkor arról az erőről beszél,amit Isten a mi érdekünkben használ,és ami nagyobb minden ellenségünk erejénél. A mi ellenségeink a bukott emberi természet, a világ és a Sátán a szolgáival. Mivel a Szentlélek ajándékai természetfölötti képességek, amelyeket Istentől kapunk, akkor így is kell szemlélnünk őket.

A világ lemondott arról, hogy a Sátánról beszéljen, mintha a Sátán egyáltalán nem létezne vagy mintha teljes vereséget szenvedett volna, így hát nem kell magunkat terhelni vele.
Érdekes, hogy nem kevés olyan katolikus van, akik azt hiszik, hogy a Sátán, illetve az ördög, nem árthat nekik. Úgy gondolják, minden, ami az életükben történik, Isten akarata szerint történik éppen úgy. Nagyon könnyű azonban leellenőrizni, hogy életünket Isten akarata irányítja –e vagy esetleg valaki más.

A vallásosság külső jelei nem bizonyítanak semmit. Jézus világosan megmondta, hogy gyümölcseiről lehet megismerni a fát (vö, Lk 6,44). Ha a Szentlélek gyümölcsei láthatók az életünkben (szeretet, öröm, béke, türelem, kedvesség, jóság, hűség, önmegtartóztatás – Gal 5,22), tekintet nélkül arra, milyen helyzetben vagyunk, akkor biztosak lehetünk abban, hogy Isten az, Aki az életünket irányítja. A Sátán azért jött, hogy lopjon, öljön és pusztítson (vö. Jn 10,10). Ő ellopja a békénket a félelem különböző formáival, nem engedi, hogy szeretettnek, elfogadottnak érezzük magunkat, hogy szeressük magunkat és felebarátainkat, ellopja az örömünket, nem engedi, hogy állhatatosak, önmegtartóztatóak, kedvesek, szelídek legyünk. Amíg testben élünk, hajlamosak vagyunk a bűnre, a bűn miatt pedig ki vagyunk szolgáltatva az ördögi támadásoknak.

 

A Sátán ordító oroszlán módjára kószál mindenütt és keresi, kit nyeljen el  (vö. 1 Pét 5,8)

A Szentírás olyan sokat beszél az ördög valóságosságáról és a veszélyekről, amelyeket ő okoz, hogy teljesen érthetetlen egyes mai keresztények iránta való közönye.
Szent Pál figyelmezteti az efezusi Egyházat, amely bővelkedett a karizmákban, hogy az ördögi támadások miatt állandó küzdelemre van szükség. Csak azok tudnak ellenállni, akik erősen bíznak Istenben és az Ő mindenekfelett való hatalmában.
Világosan ki is fejti, mit jelent ez. Sajnos sok keresztény nem hisz ennek valóságában.
Aki csak egyszer szemtanúja volt egy valódi ördögűzésnek, az nagyon is tudja, hogy az ördög valóságosan létezik. Az ő elsődleges feladata elcsábítani és a pokolba juttatni minket. Ezt ő elsősorban nem megfélemlítéssel, hanem kísértéssel és hazugsággal igyekszik elérni. A Biblia a hazugság atyjának nevezi őt. Az ő legnagyobb hazugsága, hogy nem is létezik. Még egyes teológusokat is meg tud győzni arról, hogy Jézus nem volt tanult pszichológus vagy pszichiáter, így pusztán tudatlanságból nevezte démoni elnyomásnak a pszichikai betegségeket. Hogy lehet azonban az, hogyha az Ő diagnózisa pontatlan volt, a gyógyítási módszere mégis hatékonynak bizonyult? Milyen hatékonysággal gyógyítanak ma azok, akik azt állítják,hogy okosabbak Jézusnál?

Tény, hogy léteznek pszichikai betegségek, amelyeknek nincs közük a gonosz szellemekhez és Jézus távolról sem látott minden betegségben gonosz szellemeket. Hasonlóképpen, a gonosz szellemek nincsenek jelen minden egyes bűnös emberi cselekedetben sem. A bukott emberi természet nagyon is képes "magától" vétkezni. Mégis, a keresztények,akik közömbösek az ördögi támadások iránt, és akik ennél fogva nem képesek, de nem is készek ellenállni neki, bajosan fogják élvezni a Szentlélek gyümölcseiben bővelkedő életet. Az ördög annyira tud hatni egyes keresztényekre, hogy engedi őket, legyenek csak példás hívők viselkedésükkel és tevékenységükkel, és látszólag gyümölcsöző módon éljék meg keresztény küldetésüket. Arról is megtudja őket győzni, hogy mindaz,amit tesznek, Isten akaratának gyümölcse. Ideje, hogy a szívünkbe tekintsünk és megkérdezzük magunktól, valódi-e az a szeretet, ami bennünk él Isten és a felebarát iránt? Buzgóságból élünk keresztény életet vagy tiszta szeretetből? A pokoltól való félelemből vagy a menny utáni vágyból? Isten békéje honol-e a szívünkben? Tudjuk-e a szívünk mélyén, hogy Isten mindent a javukra fordít azoknak, akik Őt szeretik? Tudunk-e igazán örülni?  El tudjuk-e engedni magunkat és át tudjuk-e adni magunkat az őszinte örömnek? Tudunk-e örülni mások sikereinek?
Örömet okoz-e az Istennel való találkozás az imádságban?  Mekkora az örömünk, amikor tanúi vagyunk egy ember megtérésének? Még sok hasonló kérdést tehetnénk fel. Lehet, hogy az ördög mégis ellopja nagy részét annak a bőségnek, ami a mi osztályrészünk kellene, hogy legyen, mi pedig ezt nem vagyunk képesek felismerni és ellenállni neki?

 

Vedd kezedbe a Szentírást - és olvasd el belőle az Ef 6,10-18 - at.

Az efezusiakhoz írt levélnek ez a szakasza írja le, mit is jelent valójában az erősség ajándéka. Szent Pál apostol egy figyelmeztetéssel kezdi, hogy erősödnünk kell az Úrban és az Ő hatalmas erejében. Az erősödést és az erőt összefüggésbe hozza az Úr hatalmas erejével. A szöveg további részében világosan kifejti, miért van szükségünk erre az erősségre. Ez által szállunk szembe az ördögi támadásokkal, felül tudunk kerekedni az ő szolgáin, és meg tudunk maradni ebben a győzelemben. A mi ellenfeleink nem a vér és a hús, vagyis az emberek, hanem a szellemek. Ezek a szellemek irányítják ezt a sötét világot. Figyeljünk fel arra, hogy ezeket Szent Pál Jézus feltámadása és az első Pünkösd után írja. Részletesen elénk tárja ennek az ellenséges birodalomnak a különböző szintjeit.

Gondolkodjunk el azon, milyen támadásokról van szó, ugyanis Szent Pál ezeket a támadásokat tüzes nyilakhoz hasonlítja.
Leírja továbbá az erősség ajándékát, ami Isten hatalma által nyilvánul meg. Tény, hogy a bérmálás szentsége által a Szentlélek erejében részesültünk, de Isten erejének nagysága az életünkben a hitünkkel arányos.
Isten erőssége bennünk - Szent Pál leírása alapján - attól függ tehát, mekkora bennünk a hajlandóság, hogy magunkra öltsük Isten fegyverzetét. Ő ezt a fegyverzetet a korabeli római katona akkor legkorszerűbbnek számító fegyverzetével hasonlítja össze. Rámutat arra a tényre, hogy katonák vagyunk a szellemi küzdelemben és túlélési esélyeink nagyrészt a harci felszerelésünktől függ, amit persze szellemi értelemben kell érteni.

Az erősség ajándékának nagysága tehát függ ettől:

"... csatoljátok derekatokra az igazság övét" - az igazság Isten Igéje.
Jézus a pusztai megkísértés alkalmával az ördögnek Isten Igéjének igazságával állt ellen, nekünk is készen kell tehát állnunk és jól kell ismernünk Isten Igéjét, hogy a hazugságokkal szembe tudjuk állítani az igazságot.
Az utóbbi időben hány és hány bibliai igazságot nyilvánítanak hazugságnak!?


Az igazság nincs ott azoknak a szívében, akik ezt teszik, így még maga Isten is engedi, hogy az Ő üzenetét hazugságként értelmezzék, hogy ne nyerjék el a megváltást, mert elvetették Isten Igéjének igazságát (vö. 2 Tessz 2,9-12)

Sajnos sok keresztény mintha nem lenne eléggé érdekelt abban, hogy megismerje az igazságot, mert nem akarja magát alávetni neki.
Ám az ilyenek könnyű zsákmány az ördög számára. Isten nem várja el mindenkitől, hogy Biblia-szakértő legyen, de minden kereszténynek ismernie kell a hit legalapvetőbb igazságait, amelyeknek Isten Igéje az alapja. Ezeket meg lehet tanulni a szentmise olvasmányainak hallgatásával is. Ám a hívek közül hányan jegyzik meg egyáltalán azt, amit a Szentmisén hallottak!? Az igazságra szükségünk van már csak azért is, hogy tudjuk, mi problémánk igazi oka, vagy mi az oka annak a valakinek a problémájának, akiért imádkozunk.

Az ördögről van szó, akinek ellen kell állnunk vagy esetleges Istenről van szó, Akit rá kell beszélnünk arra, hogy legyen irgalmas és változtassa meg akaratát? Ettől az igazságtól, amelyre csak az igazság Lelke vezethet el minket, függ az, ki ellen fogunk küzdeni és fogunk-e egyáltalán küzdeni. Az ördög támadásainak nagy részét Isten akaratának "számlájára" tudja írni, amely ellen senki nem akar harcolni, tehát biztos is lehet a győzelmében mindenhol, ahol az emberek nem eléggé érdekeltek Isten igazságának megismerésében.

 

"Öltsétek magatokra a megigazulás páncélját."

Isten igazsága abban áll, hogy meg vagyunk váltva és már nem vagyunk a magunké, hanem Istené. Meg lehetünk váltva az örökkévalóságra és már most elkezdhetünk megélni valamit abból a bizonyos bőségből, amennyiben Istent elfogadjuk Atyánknak és elismerjük Urunknak. Az igazság tehát abban áll, hogy a keresztség által részesültünk a megváltásban és meghívást kaptunk arra, hogy Isten gyermekeiként éljünk, ám nem lehetünk gyermekek úgy, hogy ugyanakkor nem vagyunk szolgák is. Jézus, Aki "a" Fiú, szolgálni jött a világra! Az igazság továbbá abban áll, hogy Istenben nincs részrehajlás, hanem mindannyiunkat egyformán szeret és mindannyiunknak egyenlő ítéletben lesz részünk. Az igazság a mi szabad akaratunkban áll, és abban a döntésünkben, hogy elfogadjuk, vagy elutasítjuk a megváltás és az örök élet felkínált ajándékát. Az igazság abban is áll, hogy Isten áldását csak arra kaphatjuk meg, aminek tulajdonjogáról lemondtunk, mert minden, ami vagyunk és amink van, az övé és csak arra kaptuk, hogy sáfárkodjunk vele.

 

"Sarunak meg a készséget viseljétek a békesség evangéliumának hirdetésére."

Amennyiben mi magunk megtapasztaltuk a megváltás erejét és életünk megváltozását, és amennyiben élvezni kezdtük a Szentlélek gyümölcseit, bizonyára igényünk van arra is, hogy tapasztalatunkat megosszuk másokkal is, akiknek még nem volt ilyen tapasztalatuk. Jézus azért halt meg, hogy megváltsa az embereket. A kereszténység, az imádságok, a liturgia és a szentségek lényege, hogy ennek szolgálatában álljanak. Amennyiben nem vagyunk szüntelenül tisztában saját vágyunkkal, hogy hirdessük az evangéliumot, akkor lábainkon béklyó van, és ez gátol minket a küzdelemben. Jusson eszünkbe, hogyan mosta meg Jézus az apostolok lábát. Már csak ez hiányzott nekik. Miután megmosta a lábaikat, elindultak és elvitték az örömhírt az egész világra. Az a keresztény, aki valamilyen módon nem vesz részt az evangelizációban, veszélytelen az ördög szempontjából. Sok módja van annak, hogy evangelizáljunk vagy segítsük az evangelizációt. Valójában az evangelizációban részt kellene vennünk minden módon, ami csak a rendelkezésünkre áll, sőt, az evangelizáció életünk legfőbb "projektje" kell, hogy legyen. Ez így is van, amennyiben törekszünk úgy élni, hogy életünk egészével Isten Igaz üzenetét közvetítsük felebarátainknak.

 

"Tegyétek fel az üdvösség sisakját."

A sisak a fejünket védi, vagyis a gondolatainkat.
A megváltottság a legfontosabb erősség, amelyet meg kell védenünk. Szent Pál arra tanít minket, hogy a szellemi harc a gondolatainkban zajlik. Az ördög a gondolatainkban próbálja kiépíteni a hazugság erődítményeit, és azt igyekszik elérni, hogy ezek szerint éljünk. Ő nagyon szereti a mi okoskodásainkat. Hány ember okoskodik ma úgy, mintha okosabb lenne az Egyháznál, és így az Egyházra nincs is szüksége, hogy a többi bibliai igazságról ne is beszéljünk!

A győzködés az a módszer, amit a Sátán már Éva esetében is alkalmazott, és ami még ma is a legeredményesebb módszer. Gyakran engedünk a győzködésnek, amelyek logikusnak tűnnek, közben megfeledkezünk arról, hogy sok minden, ami logikus, nem feltétlenül igaz.
A gonosz szellemek igyekeznek a szemeinket olyan valamire irányítani, ami bűnbe fog vinni minket. Ugyanígy,i gyekeznek minket emlékeztetni a testi élvezetekre, amelyikben részünk volt, de amelyek bűnösek.
A gonosz szellemek arról győzködnek minket, hogy legyünk gazdagok, hogy a biztonságunkat az anyagi javakra alapozzuk, hogy ezáltal ne függjünk másoktól, főleg pedig Istentől ne függjünk. A függetlenség gőgösséget és büszkeséget eredményez, ami a két legfőbb rossz.
Szent Pál apostol sugallja, hogy mi körül kell forognia a gondolatainknak (vö. Fil 4,8)

A megváltottságunkat úgy tudjuk megvédeni, ha megvédjük a gondolatainkat. Az ördög ereje nagyrészt attól függ, mennyi teret adunk neki a gondolatainkban.
Amikor valaki például az elvetettség érzésétől szenved, az ördög minden lehetséges helyzetet megpróbál arra felhasználni, hogy ezeket a negatív érzéseket megnövelje. Amikor olyan helyzetben találjátok magatokat, hogy valakivel beszélgettek és szeretnétek valamit bizalmasan elmondani vagy kérni szeretnétek valami fontosat attól a személytől, de látjátok, hogy ő nem figyel arra, amit mondtok, akkor elvetettnek érzitek magatokat. Ezt követően a gonosz szellem megpróbál emlékeztetni más hasonló helyzetekre, így a rossz érzés növekszik és megtörténhet, hogy teljesen hatalmába kerít és depresszióba dönt.
Rajtatok áll, hogy eldöntsétek, másképpen fogtok gondolkodni, méghozzá még az előtt, hogy a "lavina megindulna".
Jusson csak eszünkbe az az érzés, amikor egy kirakatban vagy a televíziós reklámban meglátunk valamit, ami felkelti az érdeklődésünket. Ekkor elkezdődik a győzködés harca a gondolatainkban. Nagyon könnyű feladni ezt a harcot és okot találni arra, hogy megvegyük azt a valamit. Persze, a vásárlás után gyakran rájövünk, hogy valójában nincs is szükségünk arra, amit megvettünk.
Egyes embereknek roskadásig tele vannak a szekrényeik olyan tárgyakkal, amikre nincs szükségük, de gyötrődnek, amikor a szokásos költségeket kell megfizetniük. Vonjátok le magatok a következtetést, hogy valójában miről is van itt szó!

 

"Ragadjátok meg a lélek kardját,vagyis az Isten szavát"

Hihetetlen erő van van Isten Igéjének idézésében!
Amikor az ördög a hazugságaival és gondolati trükkjeivel támad, leginkább pedig, amikor meg akar minket félemlíteni, semmi nem olyan hatásos, mint a Szentírás hangosan kimondott szavai.

A szavak hangos kimondása minden vallásban fontos. Az ördög is gyakran alkalmazza ezt a módszert. A muzulmánok számos területet foglaltak el olyan módon, hogy a hodzsa naponta többször is kihirdeti, vagyis hangosan kimondja a Korán szavait. A keresztény hirdetés nagyjából a harangok zúgására szorítkozott. Ott, ahol a városokban elhallgattak a harangok, hamarosan csendesedett a hit is. Megfigyelhetitek, vajon mennyire közönségesek azok a harangok, amelyek mindazokat, akik hallgatják őket, tudatosan vagy tudat alatt Istenre emlékeztetik, összhangban az adott helyre jellemző vallással. Minél inkább jelen vannak ezek a dolgok, például a muzulmánoknál, akik konkrét szavakat hallgatnak, annál inkább figyelmeztetik az embereket a konkrét szellemi valóságra.

Tudjuk, mennyire fontos, hogy a liturgiában és a szentségekben mindazt, amit kimondunk, világosan és érthetően mondjuk ki. Az ördög reszket azok előtt, akik ismerik a hitigazságokat, különösen Isten Igéjét, amely le van jegyezve a Szentírásban. Amikor hazugságaival támad, az egyetlen lehetőségünk az, hogy az igazság szavaival álljunk neki ellen. A Szentírás egyes szakaszainak megvallása, vagyis hangos kimondása hihetetlen hatással van a hallgatóságra, különösen akkor, amikor ezeket olyan személy mondja ki, aki valóban hisz bennük.
Szent Pál azt mondja: "a hit pedig hallásból fakad". Végső soron az egész világ Isten szava alapján jött létre. A szó, vagyis az Ige maga Krisztus, és ha rábízzuk a Szentlélekre, hogy a megfelelő Ige kimondására ihlessen minket a megfelelő időben, valóban kétélű kard lesz a kezünkben!

 

"Minden alkalommal imádkozzatok a Lélekben könyörögve és imákat mondva."

Pál arra biztat minket,hogy szüntelenül működjünk együtt a Szentlélekkel. Legyünk tisztában azzal, hogy a harc Isten angyalai és a bukott angyalok között zajlik. A Szentlélek szerepe nem az, hogy közvetlenül a gonosz szellemek ellen harcoljon - ebben az esetben a harc már régen véget ért volna - hanem, hogy nekünk segítsen a harcban.
Különösen fontos, hogy ne csak értelmünkkel imádkozzunk, hanem engedjük meg a Szentléleknek, hogy vezessen minket abban, kiért és hogyan imádkozzunk. A mi imánknak sokfélének kell lennie abban az értelemben, hogy készek legyünk elfogadni a határozott indításokat, amelyek a Szentlélektől jönnek és minden egyes helyzetben azt az imát mondjuk ki, amely az adott helyzetben a legjobb.

 


"Legyetek éberek,és imádkozzatok kitartóan az összes szentért."

Minden harc a győzelemig tart. A harchoz általában kitartásra van szükség. Vannak rossz dolgok, amelyek körül a gonosz szellemek nagy és erős csapata tevékenykedik. Így ahhoz, hogy sikeresen szembeszálljunk velük, kitartó közösségi imára van szükség ahhoz, hogy az angyalok serege felülkerekedjen a gonosz szellemek seregén. Sokszor a harcban a többi hívő segítségére van szükségünk. Ugyanígy, másoknak a mi segítségünkre van szükségük. Szent Pál arra bátorít minket, hogy hozzá hasonlóan soha ne hagyjuk abba a másokért való imádkozást. Ha egyszer belekezdtünk a szellemi harcba és megtanultuk felismerni annak törvényszerűségeit, a Szentlélek egyre határozottabban fog minket vezetni, illetve tanítani fog arra, hogyan legyünk egyre hatékonyabbak. A sátáni hatalommal szemben ott áll Isten országa. Miután Jézus feltámadt, negyven napig volt együtt a tanítványaival. Amire ezekben az utolsó földi napjaiban megtanította őket, mindannak a megkoronázása volt, amit addig megtanultak Tőle.

 

vissza