"Zörgessetek és ajtót nyitnak nektek"

 

Mindnyájan, akik kérünk, Isten koldusai vagyunk.

Ott állunk a nagy családatya ajtaja előtt, hogy valamit kapjunk. Ez a Valami - maga az Isten.

Könnyen megesik az emberrel, hogy az Úrtól mindenféle világi dolgokat kíván, ahelyett, hogy őt magát kívánná - mintha az, amit ő ad, boldogítóbb lenne magánál az adományozónál. Kérdezd meg a gazdagot: Mit kérsz az Istentől? ,,Hogy nagy nyereséget teremtsen nekem.'' Tehát nem az Istent, hanem a nyereséget kéred. Hívod az Istent, mert pénzt, örökséget, időleges javakat kívánsz, szóval ilyesmit kérsz tőle. Mivel ezeket nem tudod megszerezni szolgád, gazdasági intéződ, alkalmazottad, barátod és támogatód által, azért könyörögsz az Istenhez. Megteszed az Istent nyereségeid segédmunkásává; őreá magára kevés súlyt helyezel.

Isten jósága az, ha néha nem adja meg nekünk, amit akarunk, hogy azt kapjuk meg, amit akarnunk kellene. Sokan szegényebbek lettek azzal, hogy megkapták, amit kívántak, mintha nem kapták volna meg. Saját kívánságuk szerint az ördögök is meghallgatást nyertek; az történt, amiért imádkoztak: beköltöztek a sertésekbe (Mt 8, 28). Kívánsága szerint meghallgattatott az ördögök fejedelme is: azt kérte, hogy Jóbot megkísérthesse, és nem lett visszautasítva (Jób 1-2).

Isten talán haragjában adja meg, amit kérsz, de jósága miatt tagadja meg, amit szeretnél.

vissza